Blog

kedd, 20 április 2021
Subscribe to this RSS feed
20 ápr.

A Káli-medence borkultúrájáról

Ismerkedjen meg a Káli-medence bortörténelmével és borászataival!  

Mind a természeti, mind a kulturális és persze a gasztronómiai csodákon kívül a Káli-medence leginkább, sőt legfőképpen, a komoly történelmi múltra visszatekintő borairól híres.

Az igazán magas napsütötte órák száma, a lankás vidék, a környező hegyek szélárnyéka, a Balaton előidézte mikroklíma (mely a nagy víztükör fényvisszaverő erejétől kezdve az ideális páratartalomig már-már mediterrán feltételeket biztosít) és a vulkanikus vörös talaj miatt már a római korban is szőlőt termesztettek errefelé, hogy kiváló minőségű borokat gyártsanak belőle.

A vidék borai annyira magas minőséget képviseltek, hogy Probus császár (i.u. 276-282) idején a Vinea Pannonia Nobilis Districtus megjelöléssel látták el őket, hogy így tartsák nyilván és különítsék el más boroktól.

A honfoglalás után így három fő hatás nyomta rá pecsétjét a vidék szőlőtermesztésére: egyrészt a római örökség, másrészt az újonnan betelepülő magyar törzsek ázsiai és kaukázusi hagyományai, harmadrészt pedig a keresztényég terjedésével együtt megjelenő szerzetesrendek (kezdetben főleg a Bencések) által Itáliából és nyugatról magukkal hozott szokásaik, így egy igazán sokszínű borkultúra alakulhatott itt ki.

Az Árpád-ház alatt a környék hét települése mindenféle adó megfizetése alól mentesült, cserébe azért, hogy magának a királynak termeljenek első osztályú borokat- ez egészen 1341-ig tartott. Több borász is nemesi címet kapott munkája elismeréseként.

A XIX. századi nagy filoxéra járvány azonban a Balaton-felvidék szőlőültetvényeit is elpusztította, így majd csak nagy-nagy hitelek és sok munka árán sikerült újratelepíteni a lankás vidéket.

Napjainkban a Káli-medence borai közül kiemelkednek az eredetvédett termékek, amiket három fő csoportba sorolnak, úgymint "Káli", "Káli-királyi" és "Káli Királyi Főbor".  A 2009 óta érvényben lévő szabályozásnak nagyon magas minőségben és komoly előírásoknak megfelelve lehet eleget tenni, hogy egy-egy bor elnyerje a kiemelkedő rangok egyikét.

A vidék leginkább a fehérborairól híres, jellegzetes fajtái a Chardonnay (ezen belül is az úgynevezett Kereklevelű), a Furmint (régies nevén Szigeti), az Olasz rizling (Nemes rizling), Cserszegi fűszeres, Ottonel muskotály és a Szürkebarát. De természetesen, ha kisebb mennyiségben, de megtalálhatóak vörös fajták is, mint például a Zweigelt és a Kékfrankos.

A környéket járva mindig beleütközik a látogató valamibe, ami a terület évezredes lelkét, a borászatot jelképezi, hiszen itt a szőlőtermesztéssel együtt alakult ki az a vidék, amit ma ismerünk. Minden a borra és a bor szeretetére vezethető vissza.

A Káli Panorama Resort szálláshelyei is egykori présházból és borospincéből lettek kialakítva, ezáltal is autentikus környezetben várva az ideérkezőket, akik kedvet kaptak a Káli-medence felfedezésére.

 

Néhány híresebb pincészet a teljesség igénye nélkül:

-Fodorvin Családi Pincészet

-Istvándy Jenő Pincészete

-Káli Kövek

-Kőróka Pince

-Pálffy Pince

-Tombor ház - Ódon Pince

-Trombitás Borház

Tovább
20 ápr.

A Káli-medence 5 legszebb természeti csodája

Ebben a bejegyzésben a Káli-medence legszebb természeti helyszíneit mutatjuk be!


A magyar Provence dúskál a környezet látványos kincseiben - összeszedtük azt az ötöt, amit mindenképp látnia kell, ha ellátogat hozzánk.

Hegyestű ("Orgona"): a Káli-medence keleti peremén, Monoszló határában található tanúhegy mai látképe egyszerre a természet és az emberi beavatkozás kölcsönhatásának eredménye. A vulkanikus eredetű 337 méter magas egykori kürtőben a megrekedt és lehűlt bazaltos magma orgonasípszerű oszlopokat hozott létre. Az 1930-as évektől beinduló bányászat nagyjából a hegy felét elbontotta, kifejtette, emiatt úgy tűnhet, mintha a hatalmas sziklatömböt félbevágták volna, különleges természeti szövetszeletet képezve ezzel. Hegyestű tetejéről lélegzetelállító panoráma nyílik a Balaton-felvidére.

Kőtenger: a Szentbékkállai-kőtenger az egykori Pannon-tengerből kiemelkedő sziklák hagyatéka. A medencére jellemző vulkanikus hatások következtében feltörő hőforrások az egykori tengerfenék homokját cementálták, így alakultak ki maguk a sziklák, majd a természeti erózió a hosszú évek alatt különleges és sokszínű formába marta őket. A leghíresebb kompozíció a Kelemen-kő, ami több, egymásra fekvő sziklából épül fel, amiknek tetején egy bizonytalan helyzetű kő egyensúlyozik.

Kornyi-tó: Kővágóörs határában terül el a karsztvizekből és csapadékból táplálkozó Kornyi-tó, más néven Kornyita, ami a Káli-medence legnagyobb tava. Nádas és vízi-rétes világa közel száz különböző madárfaj fészkelőhelye, köztük a nemes kócsagé. A környező vidéket rengeteg ürgelyuk fúrja keresztül, így könnyen megpillanthatunk egyet az apró állatokból. Az egész évben szabadon látogatható tó feletti kis dombon Veszprémi Imre szobrászművész által 1986-ban tervezett Emberi komédia című különleges acélcsövekből és mészkőből álló szoboralkotása csodálható meg. Errefelé forgott Jancsó Miklós több híres filmjei is, például az Égi-bárány.

Theodóra-forrás : a gyönyörűen beépített forrás Kékkút határában található. Már a római időkben is kedvelt vízforrás volt és állítólag maga Theodóra bizánci császárné is igen kedvelte jótékony hatású, hűs vizét - innen is származtatható a név. A mára világhírűvé vált forrás története igazi magyar sikersztori, a Kékkúti vizet bárki megkóstolhatja a palackozó szomszédságában. Innen indul a 8 km hosszú Theodóra- tanösvény, amin keresztül megismerhetjük a Káli-medence víztani, zoológiai és botanikai sokszínűségét.

Kopasz-hegyi kilátó: ha már megemlítettük a Káli-medence legszebb panorámáját nyújtó Hegyestűt, nem mehetünk el a második helyezett mellett sem. Ez pedig a Mindszentkálla fölé magasodó Kopasz-hegy, aminek 302 méter magas tetejére egy kellemesen megerőltető túrával tudunk felkapaszkodni, aminek során egy 277 fokból álló bazaltlépcsőt kell megmásznunk, a csúcsra való feljutáshoz azonban még hátra van két tucatnyi fából ás földből kialakított lépcsőfok. A meredek kaptató után azonban varázslatos látványt nyújt a messzeségbe elterpeszkedő vidék.

Ha kedvet kapott a természeti csodák felfedezésére, akkor egész évben várja a Káli Panorama Resort, ami tökéletes főhadiszállás és pihenőpont ennek a gyönyörű vidéknek a bejárása közben.

 

Tovább
20 ápr.

A Káli-medence történelmi emlékei

Indulás előtt tájékozódjon, hogy mely történelmi helyszíneket érdemes mindenképp felfedezni! 

 

Már a római kór óta lakott Káli-medence dúskál az emberi kéz alkotta mementókban, főleg a középkori maradványokban. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat, ha szeretné megismerni ennek a természeti ékszerdoboznak a történelmi lenyomatait is.

 

Dörgicsei templomromok és a barokk kőhíd:

Az Árpád-kor idejéről még öt különböző Dörgicsét említenek meg a források (Alsó-, Felső-, Kis-, Ság- és Akalidörgicsét) és a szokásoknak megfelelően a legtöbb apró falu (amik majd csak a XX. századra egyesülnek teljesen) emelt magának kőtemplomot. Így abban a ritka és szerencsés helyzetbe került az utókor, hogy egyszerre három, több évszázados egyházi építmény megmaradt romjait is megcsodálhatjuk, ha arra járunk. A legrégebbi és legkülönlegesebb a XI. században épített Felsődörgicsei Szent Péter templomrom, ami hazánkban egyedülálló alaprajzával és korával sok fejtörést okozott a történészeknek. A legjobb állapotban az Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom található, aminek környezete páratlan akusztikája miatt gyakori hangverseny színhely. Kisedörgicsén pedig megpillanthatjuk a XIII. századi Szent Miklós templomromot, ami a legkisebb és sajnos a legrosszabb állapotú a három műemlék közül.

Azonban ha Dörgicsén járunk, nem mulaszthatjuk el a Kisdörgicse határában épített XVIII. századi barokk kőhidat, ami csúcsíves nyílásaival igazi építészeti ritkaság hazánkban.

 

Pálos kolostor

Salföld határában, az Őrsi-hegy keleti oldalán fekszik ez az eredetileg a XIII. században épített román templom romja, amit akkor még Szent Mária Magdolna tiszteletére szenteltek fel a Sal család jóvoltából (innen is a környék neve: Salföld). Később a Pálos szerzetesrend itt épített magának kolostort. A kusza, zivataros belharcokkal tarkított XV. század derekán az épület elnéptelenedett és megrongálódott, majd Mátyás uralkodása alatt gótikus stílusban építették újjá és a Pálos szerzetesek is visszatértek. Sajnos a kolostort a későbbiek folyamán is elérték a történelem vad hullámai, így az ország három részre szakadása után a török előretörés áldozatává vált, lakói elmenekültek és az épület az enyészetévé lett. Feltárása és rekonstruálása csak a múlt század 60-as éveiben kezdődött meg, míg a kolostor szinte teljesen elpusztult, addig az eredeti szentély romjai ma is megtekinthetőek.

 

Kereki-domb és Kerekikáli templomrom

A honfoglalás korában valószínűleg a Káli-medence központja volt a mai Mindszentkállától keletre található 30 méter magas Kereki-domb, aminek egy része valójában egy földvár maradványa lehet, hiszen egykori sáncainak nyomai még mindig láthatóak. Az Árpád-korban királyi és királynői birtok volt a terület és itt a valamikori földvár tövében építették meg a Kerekikáli templomot, aminek romjai még ma is állnak.

 

Velétei palotarom

Szentbékkállától északra a Veléta hegyen található a XIV. században épített, később valószínűleg a Veszprémi püspök palotájaként szolgáló épület romja. A legenda szerint még III. András, az utolsó Árpád-házi király felségének vadászkastélya lehetett. Azon kevés megmaradt középkori romok közé tartozik a vidéken ami nem egyházi funkciót töltött be.

Tovább

Érdekességek a Káli-medencéről – legyen képben az utazás előtt

A Káli-medence vagy régies nevén Kállai-medence - amit nem véletlenül a magyar Provance-ként is emlegetnek a Balaton északi részén -, a Balaton-felvidéken található, annak egyik kis-medencéje. A közel 8600 hektáros dimbes-dombos, festői táj Révfülöp és Ábrahámhegy között terül el.

Az évmilliókkal ezelőtt visszahúzódó Pannon-tenger egykori öblét folymatos vulkanikus tevékenység alakította a mai formájára. A tengeri és a vulkanikus eredet miatt a talaj homokkőben, bazaltban és annak tufájában gazdag, ennek az üledékes földnek és a sok-sok napfénynek köszönhetően tökéletes szőlőtermesztő vidék, borászatáról híres régió, elsősorban a fehér szőlők hazája.
A terület a Balaton – felvidéki Nemzeti park része, a Káli-medence 1984 óta védett terület, az itt található láprétek kimagasló növénytani értéket képviselnek és itt terem az a lisztes kankalin is, ami a park jelképe.

A medence, amit amolyan „fő ütőérként” a Balatonba ömlő Burnót-patak szel át, kilenc történelmi, többségében már az Árpád-korban is említett, települést foglal magába:
1. Balatonhenye: már az ókorban is lakott terület volt és közelében krátertavak találhatók.
2. Dörgicse: ősi temlpolmromjairól nevezetes.
3. Kékkút: a híres ásványvíz otthona illetve itt találjuk a Káli-medence legrégebbi, XVIII. századi népi műemlék lakóházát.
4. Kővágóörs és a hozá tartozó apró, de már Balaton parti falu, Pálköve: a legendák szerint itt fakasztott vízet a sziklából Szent László király.
5. Köveskál: a Káli-medence “fővárosa”, helyreállított mosóháza igazi múltidéző emlékmű
6. Mindszentkála és a hozzá csatolt Kisfalud. Nem messze tőlük felmászhatunk a Kopaszhegyi kilátóhoz vagy megcsodálhatjuk a fehérre meszelt kőkerezteket.
7. Monoszló: határában található a “félbevágott hegy”, a 337 méter magas Hegyestű szikla, ami a legjobb természetes kilátó a vidéken.
8. Salföld: Koppány vezér egykori terülte, ahol a XIII. Században épített Pálos kolostor maradványait tekinthetjük meg.
9. Szentbékkálla: a közelében található a Káli-medence egyik leghíresebb látnivalója a “Kőtenger”.

Mivel a Káli-medence már a római kor óta lakott terület, így folyton valami látnivalóba botlik a látogató, legyen az akár lenyűgöző természeti képzdőmény, mint a már említett geológiai kincs, a Kőtenger vagy ember alkotta emlékek, mint a számtalan középkori templomrom vagy a több évszázados, felújított házak.
A ragyogó napsütés, a kellemes borok, a varázslatos táj, a megannyi történelmi emlék, a vidéki Magyarország hamisítatlan érzése és a Balaton közelsége miatt kihagythatatlan és felejthetetlen úticél mindenki számára, ahová érdemes ellátogatni egyszer vagy akár többször is. Túrázóknak is ideális célpont, hiszen az Országos Kéktúra Pétfürdő és a badacsonyi hajóállomás közötti 103 km-es szakasza is érinti a Káli-medencét (Kővágóőrs és Salföld területét).
Ha kedvet kapott, hogy felfedezze vagy kedvet kapott hogy visszatérjen, foglaljon szállást nálunk, nem fog csalódni!

Káli Panorama Resort – Természet, nyugalom, modern luxus - a velünk élő hagyomány.

Tovább