Már a római kór óta lakott Káli-medence dúskál az emberi kéz alkotta mementókban, főleg a középkori maradványokban. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat, ha szeretnéd megismerni ennek a természeti ékszerdoboznak a történelmi lenyomatait is.
Dörgicsei templomromok és a barokk kőhíd
Az Árpád-kor idejéről még öt különböző Dörgicsét említenek meg a források (Alsó-, Felső-, Kis-, Ság- és Akalidörgicsét) és a szokásoknak megfelelően a legtöbb apró falu (melyek majd csak a XX. századra egyesülnek teljesen) emelt magának kőtemplomot. Így abban a ritka és szerencsés helyzetbe került az utókor, hogy egyszerre három, több évszázados egyházi építmény megmaradt romjait is megcsodálhatjuk, ha arra járunk. A legrégebbi és legkülönlegesebb a XI. században épített felsődörgicsei Szent Péter templomrom, ami hazánkban egyedülálló alaprajzával és korával sok fejtörést okozott a történészeknek. A legjobb állapotban az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom található, aminek környezete páratlan akusztikája miatt gyakori hangverseny színhely. Kisedörgicsén pedig megpillanthatjuk a XIII. századi Szent Miklós templomromot, ami a legkisebb és sajnos a legrosszabb állapotú a három műemlék közül.
Azonban ha Dörgicsén járunk, nem mulaszthatjuk el a Kisdörgicse határában épített XVIII. századi barokk kőhidat, ami csúcsíves nyílásaival igazi építészeti ritkaság hazánkban.
Pálos kolostor
Salföld határában, az Őrsi-hegy keleti oldalán fekszik ez az eredetileg a XIII. században épített román templom romja, amit akkor még Szent Mária Magdolna tiszteletére szenteltek fel a Sal család jóvoltából (innen is a környék neve: Salföld). Később a Pálos szerzetesrend itt épített magának kolostort. A kusza, zivataros belharcokkal tarkított XV. század derekán az épület elnéptelenedett és megrongálódott, majd Mátyás uralkodása alatt gótikus stílusban építették újjá és a Pálos szerzetesek is visszatértek. Sajnos a kolostort a későbbiek folyamán is elérték a történelem vad hullámai, így az ország három részre szakadása után a török előretörés áldozatává vált, lakói elmenekültek és az épület az enyészetévé lett. Feltárása és rekonstruálása csak a múlt század 60-as éveiben kezdődött meg, míg a kolostor szinte teljesen elpusztult, addig az eredeti szentély romjai ma is megtekinthetőek.
Kereki-domb és kerekikáli templomrom
A honfoglalás korában valószínűleg a Káli-medence központja volt a mai Mindszentkállától keletre található 30 méter magas Kereki-domb, aminek egy része valójában egy földvár maradványa lehet, hiszen egykori sáncainak nyomai még mindig láthatóak. Az Árpád-korban királyi és királynői birtok volt a terület és itt a valamikori földvár tövében építették meg a kerekikáli templomot, aminek romjai még ma is állnak.
Velétei palotarom
Szentbékkállától északra a Veléta hegyen található a XIV. században épített, később valószínűleg a Veszprémi püspök palotájaként szolgáló épület romja. A legenda szerint még III. András, az utolsó Árpád-házi király felségének vadászkastélya lehetett. Azon kevés megmaradt középkori romok közé tartozik a vidéken, ami nem egyházi funkciót töltött be.
